Engem például az tesz boldoggá, amikor látom az Isten akaratát érvényesülni a saját magam és a mások életében. Boldoggá tesz, amikor valaki átadja az életét Jézus Krisztusnak. Vagy amikor kitart Jézus Krisztus mellett és inkább hátrányban marad, de hitben. Vagy amikor látom beérni az imádságokat. Boldoggá tesz például Orbán Gáspár megtérése - lassan már tíz éve majdnem minden nap imádkozom azért, hogy Jézus Krisztus neve egyre hangosabb és népszerűbb legyen a városunkban, az országunkban. Volt egyszer, hogy a Szentlélek arra vezetett, hogy megálljak a Citadellánál és onnan imádkozzam ezért a gyönyörű városért, amely úgy éli a napjait, hogy nem vesz tudomást arról az Istenről és az Isten Fiáról, akiknek köszönheti, hogy egyáltalán élet van benne.
Boldoggá tesz, amikor látom, hogy lebukik a sikkasztó politikus, vagy népszerű színész., vagy elkapják a drogterjesztő hálózatot. Nem a baját látom a lebukásukban, hanem az Isten lehetőségét, hogy megmentsen a pokoltól. Engem is annak idején "lebuktatott" az Úr, nem az emberek, hanem az Isten törvényének megszegése miatt. Lebuktam, és a térdeimről már maga Krisztus emelte fel, szabadságra és boldogságra.
Boldoggá tesz, amikor az Úr finoman, vagy kevésbé finoman rávezet, hogy nem vagyok Isten. Hogy még nem vagyok teljesen szent és bizony van bennem még bőven csiszolni való. Érzem ilyenkor az Isten apai közelségét és odafigyelését.
Boldoggá tesz, ha kiugrik a Bibliából egy-egy szó és belehatol a szívembe, megváltoztatva az addigi gondolkodásomat. Boldogan mondok le a saját igazamtól, valamikor a folyamatot nem élvezem, de a végén mindenképpen boldoggá válok.
Ez csak néhány ok és magyarázat arra, hogy miért mondom magamról: Boldog ember vagyok, körülményeimtől függetlenül!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése