Ma megint Gedeon kis Bibliát osztottunk fővárosi egyetem bejárata előtt. Nagyon szeretem az egyetemi osztásokat: magam is voltam egyetemista, nagyon élveztem az egyetemnek szabad légkörét, sok-sok beszélgetést barátokkal, vizsga előtti stresszeket, közös programokat - a mai napig is szoros szeretetkapcsolat fűz a volt évfolyamomhoz. Szeretem az egyetemistákban, hogy bár még nem teljesen felnőttek, de már önállóan gondolkodnak és szabadon döntenek. Így döntenek a Biblia elfogadásával kapcsolatban is: jönnek velem szemben ketten, beszélgetnek, nevetnek - odanyújtom a Bibliát, az egyik örömmel elfogadja, a másik udvarias maszkmosollyal elutasítja.
Amennyire szeretem az egyetemistákat, annyira fáj a szívem azokért, akik elutasítják az evangéliumot. Az ördög nem alszik és nem tétlenkedik, küzd minden emberért: az egyik siet, a másiknak van otthon, a harmadik nem szereti, ha az utcán zaklatják, a negyedik utálja a vallásokat, az ötödik szerelemistent imádja éppen. Ez lezajlott ma is. Úgy éreztem magamat, mintha ott állnék a mennyország és a pokol kapuja között és az egyik jobbra ment, a Bibliával, a másik balra, Biblia nélkül. És volt aki elment mellettem, de utána visszajött és kért egyet, sőt, még a feleségének is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése