Lógunk egymásnak

Nekem jó a kapcsolatom világgal: én meg vagyok feszítve neki, világ meg nekem, pontosan úgy, ahogy Pál apostol mondja. Így lógunk egymás előtt a kereszten, ki-ki a sajátján: a világ a megélhetés keresztjén, én a golgotain. Mindketten gondoskodunk arról, hogy ne elevenedjen bennünk az a rész, amely újra összekapcsol minket, mint régen, amikor még együtt jártunk egymással. 

Én gondoskodom arról, hogy a testem-lelkem ne kívánja vissza magát a főszerepbe, hanem a Szent Szellem legyen ott, és ebben Krisztus és a mennyei Atyám a támogatóm. A világ meg gondoskodik arról, hogy test-lélek irányítson, és nem a Szent Szellem, erről meg a Sátán a főszponzor és a pokol lelkes ördögcsapata a támogató kör.

"Kedveseim, ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van", mondja valahol János apostol, aki pontosan tudja, miről beszél és én is tudom. Az a világ, amiről János beszél, nem a tenger hullamai, nem a tavaszi esőcseppek a virágzó fák ágain, nem is a család szeretete, vagy szülők iráni gondoskodás. Az a világ, amiről János beszél - a pénz és a hatalom szeretetének, a hazugság és az irigység világa, a kiolthatatlan bosszú és "lázadjunk fel minden ellen" világa. "Gazdagok legyünk!", mint életcél. "Csapjunk be a hülyét, mert megérdemli!" - mint cselekvési norma. Megromlott lelkiismeretű emberek világa az a világ, amiről János apostol beszél. Szülőket nem tisztelik a gyerekek. Gyerekeket nem szeretik a szülők. Mindenki annyit lop, csal és hazudik, amennyi lehetősége van arra, hogy megússza büntetés nélkül. De nem ússza büntetés nélkül senki - legkisebb zsebtolvaj sem. és nem az ellopott pénz összege, hanem az okozott fájdalom miatt. Feleségemtől kétszer elloptak a táskáját - tudom, mennyire fájhat, láttam, átéltem vele együtt.    

A világra büntetés vár és a világ is vár a büntetésre, ezért minden világból való ember fél a haláltól. Mert a büntetés nem a halál előtt, hanem a halál után jön, ez a sorrend. Először a bűn, utána a halál, utána felkelés a halálból és ítélet, és majd az ítélet végrehajtása, a büntetés. Ha valaki nem hisz ebben, nézzen utána a Bibliában, nem én találtam ki, én csak elolvastam és megértettem. 

A világ sorsa már eldőlt: szét fogják szedni, vagy elégetni, mint a régi sportcsarnokot. Semmi nem marad belőle, mert jön a jobb, modernebb változat. Új világ jön - amikor a "világvége" szót hallóm, mindig mondom magamnak: "világeleje" - mert nekem, aki Krisztusban van, és nekünk, akik Krisztgusban vagyunk, nem a "világvége" a kulcsszó, hanem a "világeleje", mert odatartózunk. "Nem vagyok e világból való, ti sem", mondja Krisztus mindenkori tanítványának, és ez tény. "Nem idevalósi vagyok - de ti sem! mondja a bátyánk! Tehát én sem, és egyetlen testvérem sem! Eszembe jutott hirtelen - a golgotai kereszt tulajdonképpen olyan, mint a rakétakilövő állomás - ha ott vagy, csak idő kérdése, mikor repülsz fel és nem az űrbe, hanem azon túlra, messzi drága új-régi otthonodba - haza!