Nem érzem, hogy ügyvéd vagyok!

Az örök élet, amit illet azokat, akik Krisztustól kapják ajándékba, más szóval, kegyelemből - nem érzés, hanem állapot. Nem érzem, hogy örökké Krisztussal leszek, mégis igaz, hogy örökké Krisztussal leszek. Nem érzem, hogy fel fogom támadni a biológiai halálom után, vagy pedig elváltozom, ha a biológia halálom pillanata előtt Krisztus visszajön a Földre. 

Ennek ellenére fog következni, mégpedig akkor, amikor ennek eljön az ideje. Érzések itt semmilyen szerepet nem játszanak. Időnként átjár ennek az öröme, ilyenkor fel szoktam nézni az égre, hiszen ott van a hazám, ahol ott van az Atya és Jézus is ott van. De az idő nagyobbik részében semmit sem érzem, és nem is keresem már érzéseket. 

Ez olyan, mint például az ügyvédségem. Ügyvéd vagyok függetlenül attól, érzek ebből valamit, vagy nem. Ránézek az ügyvédi igazolványomra - nem érzek semmit. Kezembe veszek a száraz bélyegzőmet, érzem a súlyát, fémből van - de mást nem érzek és nem is akarok érezni. Időnként megérzem annak az örömét, hogy ügyvéd lettem - mert szeretem a szakmámat és tisztában vagyok annak, hogy mekkora ritkaság egyrészt végzettség alapján dolgozni, másrészt külföldön ügyvédként dolgozni Ilyenkor is felnézek az égre és mosolygok fölfelé - mert onnan jött a segítség, amikor munka nélkül maradtam, családos emberként. 

De nem minden nap jár át ennek az érzése, viszont minden nap, reggeltől estig és estétől reggeli ügyvéd vagyok. Éjszaka, amikor alszom - ügyvéd vagyok. Vasárnap, ha ott vagyok az istentiszteleten - ha megkérdezik, mi a szakmám, azt kell mondanom: ügyvéd vagyok és ez igaz lesz. 

Így van az örök élettel is, és bennünk lévő Szent Szellemmel is. Tőlünk teljesen függetlenül bennünk van. Az örök élet, és a Szent Szellem. Gyakran látni, hogy érzéseket keresnek a keresztények, és nagyon ingovány talajon mozognak ilyenkor. Nem szól a dob - már is nem érzi Isten jelenletét. Nem mosolyog rá a testvér - már nem érzi, hogy szereti az Isten. Nem süt a nap - le is ment búsba az Isten drága gyermeke. Pedig nincs oka rá. Van állandó státusza, változatlan és visszavonhatatlan különleges helyzete: Isten gyermeke. Békében élhet, nyugodtan - mert Isten megbocsátott neki és már nem haragszik rá, sőt, segít. És ha az Isten segít - akkor gond nem lehet. 

Van nagyon sok ember, akikre haragszik az Isten, ez az igazság másik oldala. Biblia nyíltan beszél erről, azt mondja, hogy azokra az emberekre, akik tudni sem akarnak Istenről, és a maguk feje szerint élnek, Isten haragszik. Jogosan, mert az emberek nem a saját világába jönnek, hanem az Isten világába, méghozzá gonosz természettel, és gonosz szándékokkal, akkor is, ha nem így gondolkodnak magukról. 

Attól, hogy az ember nem látja, hogy a háta koszos esetleg, attól koszos. Ez is állapot, független attól, mit érez az ember, vagy mit nem érez. Nincs örök élet a birtokában annak, aki nem fogadja Istentől. Istentől pedig örök életet csak egy személyen keresztül lehet, a Fiától, Jézus Krisztustól. Ő van feljogosítva erre, saját életével megfizette ennek az árát. Ez is objektív valóság, teljesen független érzésektől és lelki állapotoktól. Ha felfogja az ember, odafordul Istenhez bűnbocsánattal, Krisztus lesz, aki közvetlenül örök életet adni fogja. Ezt meg fogja érezni, ez biztos. De egy idő múlva az érzések elmaradnak - de a helyzet nem változik! 

Megüzentük a Marsnak - nem kell több UFO!

Nagyából ennyire kell komolyan venni Orbán Viktor meséjét arról, hogy milyen kemény a Brüsszellel a mostani magyar kormány. Csak befelé szól ez: "Tudja meg a Brüsszel...!" A Brüsszel nem tudja. Belső piacra gyártják a kék plakátokat, a népszavazást, a híradót. A lakosság sokkos állapotban jobban manipulálható, keveset gondolkodik és nagyon fél. És nem akar változást. Mert ha nem Orbán Viktor, akkor kicsoda? Kádár János miért húzta ilyen sokáig, meg a többi nagy népatya? Mert a népet így tanítottak: "Ha nem Kádár János, akkor kicsoda?" És a nép jól megtanulta, és most visszaismétli. De miért nem Krisztusra mondja ezt? "Ha nem Krisztus, akkor kicsoda?" Ezt meg kell tanulnia a nemzetnek - akkor rendben lesz a nemzet. És ha Orbán Viktor is ezt megtanulná: "Ha Krisztus nem segít rajtam, akkor kicsoda?", akkor nagyon jó lenne miniszterelnöknek is, állampolgárnak is. 

Hátha Jézus éppen ma!

Miért takarítom a szobámban? Hátha Jézus éppen ma jön vissza, nálam pedig rumli van. 

Miért azon vagyok, hogy ne legyen harag a szívemben, vagy neheztelés senki iránt? Vagy miért bocsánatkérésre keresek alkalmat, vagy ha tőlem kérik, megadom? Ugyanezért. 

Kutyánk istene vagyok.

Ma reggel rájöttem: Lufi kutyánk és Mátyás macskánk istene vagyok. Reggel nem tudtam nekik rögtön enni adni, láttam, ott csúcsul mindkettő az üveges ajtó mögött, várják a reggelit. Nem tudják, adok-e, nem tudják, mikor adok, és mit - de ott vannak és várnak. Hisznek bennem. Azzal igazolják, hogy hisznek bennem, mert ott ülnek az ajtónk előtt és nem kolbászolnak az utcán kis kolbász reményében. Nem mennek sehova, és nem arrébb ülnek, hanem pont ott, ahol ki szoktam lépni. Na, mondom, ez aztán gyakorlati hit! És én vagyok a hit tárgya! De nem ez a lényeg, hanem az, hogy nekem is így kell bíznom a mennyei Atyámban, aki sokszor nem rögtön kilép az ajtóból, és nem azonnal adja, amire nekem szükségem van, de biztos lehetek: előbb-utóbb elém lép és megáldja azzal, amire nekem éppen szükségem van, és éppen a legjobbkor.  

Akarsz-e meggyógyulni? Miért, testvérem?

Ha a mai európai protestáns gyülekezetek tanítását és hitélet gyakorlását nézem, így kell olvasnom a Máté Evangéliumának 4.23-25. versét: "És bejárta Jézus az egész Galileát. Tanított zsinagógáikban, hirdette az Isten országának evangéliumát, és imádkozott a nép között minden betegségért és minden erőtlenségért. Híre is ment egész Szíriában, úgyhogy odavitték hozzá mind a szenvedőket, a különféle betegségekben és kínokban sínylődőket, az ördöngősöket, a holdkórosokat és a bénákat, és Ő minden betegnek megmagyarázta a betegségének okát és Isten célját és a különféle betegségekben és kínokban sínylődök boldogan követtek őt, megköszönve Istennek a betegségeiket és kínjaikat, Jézusnak pedig hálásak voltak, hogy rávilágított a nyomorult állapotuk értékes mivoltára. És betegek, leprások, vakok és süketek egyre nagyobb tömege követte Őt Galileából és a Tízvárosból és Jeruzsálemből és Judéából és a Jorgánon túlról."  Hála Istennek, hogy ez nem igaz. 

Hol élsz, félelmek között?

Félelmek között élni rossz dolog. Ijesztő és kilátástalan. Mert a félelmek tornyosulnak az égig és nem lehet kilátni tőlük. Sokféle félelem van, vannak öregek és fiatalok. Nem rég született például  Migránsoktól való félelem, még nagyon friss, erős, egész Európát képes lebéníteni egyesegyedül. Betegségtől való félelem régi motoros, de azért ő is képes sakkban tartani sok embert, Haláltól való félelemről nem is beszélve, még mindig ő a bajnok. Vannak kisebb fajta félelmek, azoknak csak bizonyos embercsoportok fölött van hatalmuk: Babahaláltól való félelem, Szegénységtől való félelem, Magamra maradok öregkoromra, Sosem fog szeretni senki, Luzer vagyok és az is maradok, Mindjárt itt a világ vége, Holnap biztos kirúgnak és ezekhez hasonlók. Nem valami nagy ágyúak, de azért ha átölel egy ilyen az embert, abból is akár szép kis öngyilkosság is összejöhet, vagy legalább valamilyen lelki baj, vagy minimum egy elrontott nap. Vannak pici méretű és rövid életű félelmek: Elkésem a vonatot, Nyitva maradt a gáz a konyhában, Fiam megint rövid ujjúban ment a suliba, Be fogom ragadni a liftben és ezekhez hasonló, rengeteg van belőlük. Olyanok, mint kis patkányok, nyüzsögnek a lábunk alatt és belénk harapnak mérges fogaikkal. Az összes félelem, a nagy és a kicsi, az öreg és a fiatal között van valami, ami közös bennük - a lelkük. Félelem változtatja a külsejét, de belül ugyanaz a lélek mozgatja. És ettől a lélektől nem tud megszabadulni senki, bármennyire igyekszik. Minden ember tudja, hogy a betegséggel szemben nem segít sem a pénz, sem a hatalom, sem a jó barátok. Mindenki tisztában van azzal, hogy halál egyszer betoppan az ajtón, és nincs olyan zár, amit nem törne le. Akinek kis gyereke van, azt félti. Akinek nagy, azt. Hova lehet elfutni ebből az erdőből, hova menekülhet az ember, mi a megoldás? Lélekcsere. Nem kell futni sehova, nem kell bujkálni - Istentől kell kérni új Lelket, a régi helyett. Aki kér, kap - félelem lelkét leadja, cserébe az Istentől egy másik lelket kap, erő, szeretet, és józanság lelkét. Ebben az új lélekben nincs félelem, kiűzi, ez egy ilyen lélek. Akinek már van, tartsa meg - akinek még nincs, kérje el!  

1.

2Tim 1,7

Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.

Nem akarom hinni....

   Nem akarom hinni azoknak az igehirdetőknek, akik igehirdetéseikben gondosan kikerülik az Isten természetfölötti megnyilvánulásának lehetőségét. Nem vagyok hajlandó befogadni a gyülekezeteinknek ezen óvatosságát. Nem így ismertem meg az Urat, ez a helyzet. Békesség kedvéért befogadnám a protestáns gyülekezeteinknek csodakerülő liturgikus rendszerét, csak az a baj, hogy így szembe kerülök az Istenünkkel és Jézus Krisztusunkkal, továbbá a Szentlélekkel is. 

     Még szembe kerülök az Isten Igéjével, amit tanulmányozom naponként és amit hirdetnek protestáns gyülekezeteinkben vasárnaponként legalább kétszer. 

    Azt mondják védekezésként, hogy az Isten csodatevő ereje csak az evangélium hirdetését kísérő jelként adatott az embereknek. Rendben van, egyetértek, sőt. Az Istenünk nem a megrendelésünk alapján nyilvánítja meg az isteni erejét. Ámen! De ha itt megállunk, helyesen tesszük-e?

       Látszat szerint igen, valójában viszont nem. Pál apostol így beszél erről Korinthusbeliek írt levelében: "....az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában. Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék." (1.Kor. 2:4-5) Hoppá! Ezek szerint a mi hitünk az emberek bölcsességén is megnyugodhat? Meg, bizony és itt van a veszélyforrás. 

     Az emberek bölcsességén alapuló hit csak az ésszerű dolgokat képes befogadni. A Bibliát is másképpen olvassak az emberek bölcsességén alapuló hit birtokosai. Látják a vakok és a bénák gyógyulásáról szóló történeteket, látják Krisztus egyértelmű ígéretét a természetfölötti hatalmának gyakorlására nézve - és mégsem hiszik el. 

     Abból látjuk, hogy nem hiszik el, hogy nem hajtják végre a Szentlélek ajándékaival kapcsolatos bibliai rendelkezéseket. Tanítják a megtérés fontosságáról, a szent élet fontosságáról, a testvéri szeretet fontosságáról. De vétkeznek, sajnos, mert nem teljes az engedelmességük ilyenkor az Isten Igéje és Krisztus és a Szentlélek iránt, bármennyire mellbevágó egy ilyen kijelentés. Egyoldalú a tanításuk és egyoldalú lesz a hallgatóiknak a hite. Miért van ez? Úgy gondolom azért, mert hitnek harca van, a saját magunk és a környezetünk hitetlensége ellen. Ezt a harcot a mai protestáns gyülekezetek nem akarják. Kitöltik a vasárnapi istentiszteleteket különböző programokkal, de kimarad belőlük a gonosz természetfölötti hatalma elleni harc. 

        Pedig a gonosz hatalma elleni harc a gyülekezet fő feladata. Gyülekezet feladata folytatni Krisztus munkáját. Krisztus munkája pedig alapvetően ebben foglalható össze - az ördög munkáinak lerontása. Az ördög sokat felépített, sok felépítménye van, a gyülekezetnek pedig egytől egyig mindegyiket le kell rombolni. Nem kézzel-lábbal, hanem a Szentlélek erejével, imádsággal, böjttel. 

      Jó dolog klasszikus zenei koncertek, de az a baj, hogy az ördög is szívesen meghallgatja, rá nézve ez nem veszélyes.  Jó dolog tanulni keresztény pszichológustól az emberi lélek rejtelmeiről, de az a baj, hogy az ördög ezt is szívesen meghallgatja, ott sincs veszélyben.  

          Rossz dolog kerülni a Bibliában egyes részeket. Én is kerültem sokáig egy, nekem nem tetsző bibliai igazságot, nehezen adtam be a derekam. De jó döntés volt, dicsérem az Urat az Ő türelméért. Sokkal könnyebb nem kerülni semmit a Bibliában, hanem minden igazság felé engedelmes szívvel közeledni, félelem nélkül. Ezt kívánom drága protestáns testvéreimnek, elsősorban vezetőknek - ne a kifogásokat keressétek az Isten Igéjével szemben, hanem annak a módját, hogyan tartsátok be minden bibliai parancsot, hogy az Isten hatalma növekedjen, az ördög hatalma ezzel szemben egyre csökkenjen, mert ez az Isten akarata és a mi küldetésünk. Imádkozzunk a vezetőinkért, nem könnyű a feladatuk, de az Isten szereti a gyermekeit és Krisztus szereti a népét, a gyülekezetét, velünk van és segít.