Az örök élet, amit illet azokat, akik Krisztustól kapják ajándékba, más szóval, kegyelemből - nem érzés, hanem állapot. Nem érzem, hogy örökké Krisztussal leszek, mégis igaz, hogy örökké Krisztussal leszek. Nem érzem, hogy fel fogom támadni a biológiai halálom után, vagy pedig elváltozom, ha a biológia halálom pillanata előtt Krisztus visszajön a Földre.
Ennek ellenére fog következni, mégpedig akkor, amikor ennek eljön az ideje. Érzések itt semmilyen szerepet nem játszanak. Időnként átjár ennek az öröme, ilyenkor fel szoktam nézni az égre, hiszen ott van a hazám, ahol ott van az Atya és Jézus is ott van. De az idő nagyobbik részében semmit sem érzem, és nem is keresem már érzéseket.
Ez olyan, mint például az ügyvédségem. Ügyvéd vagyok függetlenül attól, érzek ebből valamit, vagy nem. Ránézek az ügyvédi igazolványomra - nem érzek semmit. Kezembe veszek a száraz bélyegzőmet, érzem a súlyát, fémből van - de mást nem érzek és nem is akarok érezni. Időnként megérzem annak az örömét, hogy ügyvéd lettem - mert szeretem a szakmámat és tisztában vagyok annak, hogy mekkora ritkaság egyrészt végzettség alapján dolgozni, másrészt külföldön ügyvédként dolgozni Ilyenkor is felnézek az égre és mosolygok fölfelé - mert onnan jött a segítség, amikor munka nélkül maradtam, családos emberként.
De nem minden nap jár át ennek az érzése, viszont minden nap, reggeltől estig és estétől reggeli ügyvéd vagyok. Éjszaka, amikor alszom - ügyvéd vagyok. Vasárnap, ha ott vagyok az istentiszteleten - ha megkérdezik, mi a szakmám, azt kell mondanom: ügyvéd vagyok és ez igaz lesz.
Így van az örök élettel is, és bennünk lévő Szent Szellemmel is. Tőlünk teljesen függetlenül bennünk van. Az örök élet, és a Szent Szellem. Gyakran látni, hogy érzéseket keresnek a keresztények, és nagyon ingovány talajon mozognak ilyenkor. Nem szól a dob - már is nem érzi Isten jelenletét. Nem mosolyog rá a testvér - már nem érzi, hogy szereti az Isten. Nem süt a nap - le is ment búsba az Isten drága gyermeke. Pedig nincs oka rá. Van állandó státusza, változatlan és visszavonhatatlan különleges helyzete: Isten gyermeke. Békében élhet, nyugodtan - mert Isten megbocsátott neki és már nem haragszik rá, sőt, segít. És ha az Isten segít - akkor gond nem lehet.
Van nagyon sok ember, akikre haragszik az Isten, ez az igazság másik oldala. Biblia nyíltan beszél erről, azt mondja, hogy azokra az emberekre, akik tudni sem akarnak Istenről, és a maguk feje szerint élnek, Isten haragszik. Jogosan, mert az emberek nem a saját világába jönnek, hanem az Isten világába, méghozzá gonosz természettel, és gonosz szándékokkal, akkor is, ha nem így gondolkodnak magukról.
Attól, hogy az ember nem látja, hogy a háta koszos esetleg, attól koszos. Ez is állapot, független attól, mit érez az ember, vagy mit nem érez. Nincs örök élet a birtokában annak, aki nem fogadja Istentől. Istentől pedig örök életet csak egy személyen keresztül lehet, a Fiától, Jézus Krisztustól. Ő van feljogosítva erre, saját életével megfizette ennek az árát. Ez is objektív valóság, teljesen független érzésektől és lelki állapotoktól. Ha felfogja az ember, odafordul Istenhez bűnbocsánattal, Krisztus lesz, aki közvetlenül örök életet adni fogja. Ezt meg fogja érezni, ez biztos. De egy idő múlva az érzések elmaradnak - de a helyzet nem változik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése