2016. május 7., szombat

Hogyan eljuttathatja magát az ember a mennyországba? Sehogy!


Ahogy a halott nem tudja saját magán segíteni, így nem tudja az ember saját magát eljuttatni az örök életre, bármennyire is törekszik szent életet élni. Egyetértek Wachman Nee testvérünkkel, amikor ezt mondja:"Ha az ember maga próbál üdvösségre jutni, ettől meg elkárhozik. Nem egy vallásalapító tartozik ebbe a csoportba. Ha viszont az ember, meghallva az evangéliumot, kész elfogadni, amit Isten felkínál neki, akkor üdvözül. Az első esetben az ember kezdeményez, a másodikban elfogadja Isten akaratát." Még: "Azt olvasunk János evangéliumában, hogy "akik pedig befogadták Őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek; akik nem vérből, sem a hústest akaratából, sem a férfi indulatából, hanem Istentől születtek" (1,12-13) Az ember nem azért születik újjá, mert akarja: Istentől kell születnie." És még: "Isten megtanít arra, hogy ilyen fontos és nagyszerű dologban, mint a megváltás, semmit, ami az emberből való nem fogad el. Ha szellemi életünkben fejlődni kívánunk, meg kell értenünk és szüntelen szem előtt kell tartanunk mindazokat az alapelveket, amelyeket Isten alkalmaz újjászületésünk idején. Ezek megmutatják, hogyan haladhatunk tovább a szellemi életben. Az éppen most tárgyalt kérdés egyike a legfontosabbnak. Ami az ember énjéből való, azaz hústesti mivoltából, teljességgel elfogadhatatlan Isten számára. Még akkor is az, ha olyan nélkülözhetetlen és drága valóság felé irányul, mint a megváltás. Szüntelenül tartsuk szem előtt, hogy Isten nem a dolgok külső megjelenését, jó vagy rossz, kicsiny vagy nagy voltukat nézi, hanem eredetüket: Tőle vannak-e, vagy sem. Az üdvösség kérdésében ez az elv így hangzik: nem azért üdvözülünk, mert törekszünk rá, hanem mert Isten meg akar váltani bennünket. Az egy marad egész életünkön át. Meg kell látnunk, hogy azonkívül, amit Isten általunk cselekszik, minden más cselekedet, legyen az bármilyen dicséretes, tökéletesen hiábavaló. Ha ezt az elvet nem tanuljuk meg hitrejutásunk kezdetén, később számtalan kudarccal számolhatunk" ( W.Nee bizonyságtételei c. könyvből )   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése