Szombat van, jöhet egy kis közügyi elmélkedés. Nem "politikai" - "politika" szó kapcsán "indulatok" és "rossz gondolatok", meg "botrányok" és "igazságtalan", "értelmetlen", "nem őszinte" szavak jönnek fel bennem. Nem tudom, miért. Ezek károsak az egészségre, ezért a belső spam szűrőm nem engedi át. Közügy. Közös ügyeink. Olyan ügyek, amelyekhez mindenkinek van köze, így vagy úgy. Tehát.
Közeledik október eleje. Egy ideje a kormányunk országszerte elhelyezett kék "Tudta?" plakátokról informálja a lakosságot, hogyan kell gondolkodnunk a bevándorlókról. Tömeggyilkosok, nőket erőszakolók, dolgozni nem akarók, vagy inkább nagyon akarók, potenciális terroristák, de főleg sokan vannak, mint annak idején az oroszok. A kormányunk fél a bevándorlók az országunkba való beözönlésétől, ezt látjuk. Ez önmagában nem gond. A kormányunk nem rendelkezik világos elképzeléssel arra nézve, hogyan lehetne normálisan kezelni a bevándorlókkal kapcsolatosan felmerülő feladatokat, ezt is látjuk. Ez sem gond önmagában. A kormányunkban élő emberek dolgoznak, nem gond, ha félnek és nem azonnal minden kérdésre találnak választ.
Viszont miért rá akarnak venni minket is, hogy féljünk velük együtt, ezt nem értem. Miért ijesztgetnek? "Tudta, hogy minden bevándorló meg fogja ölni legalább egy magyar gyereket, ha beengedjük az országunkba?" Kb. ez olvasható a sorok között a kék háttéren. Miért leereszkednek a bulvársajtó és a kereskedelmi csatornák híradója szintjére? "Tudta, hogy tegnap este oroszlán széttépte egész családot nyugat afrikai faluban?" Nem tudtam. "Tudta, hogy még mindig nem találják a múlt héten eltűnt villanyszerelő holttestét?" Nem tudtam. "Tudta, hogy mobil telefon használata agydaganatot okoz?" Nem tudtam. "Tudta, hogy mobil telefon használata mégsem okoz az agydaganatot?" Ezt sem tudtam. De miért tudjam? Vagy mi van, ha nem tudtam? Mi köze egyébként a kormányunknak ahhoz, mit tudtunk és mit nem? Nem kellene inkább a saját dolgaikkal foglalkozniuk? Például felszámolni a korrupciót, kialakítani végre normális adórendszert. Kialakítani indulatmentes, közérdekű politizálás kultúráját. Még többet tenni annak érdekében, hogy a társadalmi igazságosság legyen a legfontosabb paraméter a közügyekért felelős személyek és szervek megítélésében.
Bátorítani kell, nem pedig félelmeket gerjeszteni. Eleve nem megengedett ilyen stílusú közlés. Felnőtt emberek vagyunk, tudunk és akarunk gondolkodni. Halljuk a szavakat, és látjuk a tényeket. Ha a kormányunk bizalmat szeretne, nem kellene ijesztgetnie. Akitől fél az ember, vagy aki által fél, abban nem fog bízni. De tisztelni sem, Pedig nagyon jó, ha tiszteletre méltó vezetők vezetik az országot. Akik maguk sem félnek, másokat sem engednek félni. Pláne ha nincs mitől, csak súgom.
Istent viszont félni kell. Erre bátorítom mindenkit. Meggyőződésem, hogy az teszi bátorrá a politikust, ha féli Istent igazán. Miért? Mert aki féli Istent, és tiszteli az Isten törvényeit, azzal ott van az Isten maga, személyesen. Így már az lesz, hogy "Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?" Ha így vezeti valaki az országot, annak az országnak sem kellene félnie senkitől. Így látom.
Viszont miért rá akarnak venni minket is, hogy féljünk velük együtt, ezt nem értem. Miért ijesztgetnek? "Tudta, hogy minden bevándorló meg fogja ölni legalább egy magyar gyereket, ha beengedjük az országunkba?" Kb. ez olvasható a sorok között a kék háttéren. Miért leereszkednek a bulvársajtó és a kereskedelmi csatornák híradója szintjére? "Tudta, hogy tegnap este oroszlán széttépte egész családot nyugat afrikai faluban?" Nem tudtam. "Tudta, hogy még mindig nem találják a múlt héten eltűnt villanyszerelő holttestét?" Nem tudtam. "Tudta, hogy mobil telefon használata agydaganatot okoz?" Nem tudtam. "Tudta, hogy mobil telefon használata mégsem okoz az agydaganatot?" Ezt sem tudtam. De miért tudjam? Vagy mi van, ha nem tudtam? Mi köze egyébként a kormányunknak ahhoz, mit tudtunk és mit nem? Nem kellene inkább a saját dolgaikkal foglalkozniuk? Például felszámolni a korrupciót, kialakítani végre normális adórendszert. Kialakítani indulatmentes, közérdekű politizálás kultúráját. Még többet tenni annak érdekében, hogy a társadalmi igazságosság legyen a legfontosabb paraméter a közügyekért felelős személyek és szervek megítélésében.
Bátorítani kell, nem pedig félelmeket gerjeszteni. Eleve nem megengedett ilyen stílusú közlés. Felnőtt emberek vagyunk, tudunk és akarunk gondolkodni. Halljuk a szavakat, és látjuk a tényeket. Ha a kormányunk bizalmat szeretne, nem kellene ijesztgetnie. Akitől fél az ember, vagy aki által fél, abban nem fog bízni. De tisztelni sem, Pedig nagyon jó, ha tiszteletre méltó vezetők vezetik az országot. Akik maguk sem félnek, másokat sem engednek félni. Pláne ha nincs mitől, csak súgom.
Istent viszont félni kell. Erre bátorítom mindenkit. Meggyőződésem, hogy az teszi bátorrá a politikust, ha féli Istent igazán. Miért? Mert aki féli Istent, és tiszteli az Isten törvényeit, azzal ott van az Isten maga, személyesen. Így már az lesz, hogy "Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?" Ha így vezeti valaki az országot, annak az országnak sem kellene félnie senkitől. Így látom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése